ELŐSZÓ
A történelemtudomány módszerével és tárgyával
is baj van
A szokásos társadalomtudományi szemlélet
kritikája
Az én szemléleti megközelítésem példái
Az egészség
A párválasztás szabadsága
A nők helyzete
Az emberek térbeni mozgása
A tudás áramlása
Az életmód változása
A könyvem sokat foglalkozik az utóbbi száz
évvel
KIINDULÁSOM ÉS TOVÁBBGONDOLÁSOM ALAPJAI ÉS IRÁNYAI
Darwin
A fajfejlődés eszköze a
szelekció és mutáció, a motorja a környezetváltozás
A biológia fejlődés órája
leállt Ausztráliában és a Galapagosz-szigeteken
A fajfejlődés a változások
miatti kipusztulás és alkalmazkodás
Az ember életmódját a szellemi
képessége alakította a környezethez
Marx
Marx alépítmény elmélete
Marx a természeti környezetet
nem tekintette alépítménynek
Marx a népesség szaporulatát
nem elemezte
A Marx szerinti felépítmény
Az osztálytársadalom
filozófiája
Az osztályok közötti harc
helyett osztályon belüli harc folyt
A kizsákmányolásnak semmi köze
a tőkéstulajdonhoz
Marxizmus a fél-perifériák
idealista vallása lett
A marxizmus hatása Kínára és a
félperiféria országaira
Weber
Weber a puritán viselkedés
helyett protestáns etikát írt és mondott
A Weber által először észrevett
Amerika-hatás
A társadalmi munkamegosztásban
való részvétel
A tudásalapú össznépi
társadalomban a lakosság tudata is alépítmény
A puritán kínai társadalomban a
diktatúra számolja fel a túlnépesedést
A nem fejlett puritán Kína és
Vietnám és Észak-Korea
A TÁRSADALMAK ÉS A KULTÚRÁK OSZTÁLYOZÁSA
A társadalomfejlődés három minőségileg eltérő
korszaka
1. Az egyszerű újratermelés
kora
Három fő fejlődési szakasz
I. A gyűjtögetés kora
II. A termelő
osztálytársadalmak kora
III. A tudásalapú társadalmak
kora
I. A gyűjtögetés kora
A gyűjtögető kultúrák
A magas-kultúrák osztályozása
II. Az osztálytársadalmak kora
A rabszolgatartók társadalma
Rabszolgatartás a Római
Birodalomban
Rabszolgatartás Amerikában
A feudális rendszer
Klasszikus kapitalista
társadalom
III. A tudás alapú társadalom kora
A szellemi vagyon arányában
történő elosztás
A magas kultúrák osztályozása
Az eredeti magas-kultúrák
áttekintése
A két amerikai magas-kultúra
Magas-kultúrák váltása a
természeti változás vagy tapasztalat-átvétel alapján
Az eredeti kultúrák csoportjai
A társadalmi formációk áttekintése
GYŰJTÖGETŐ TÁRSADALOM
A táplálkozás korszakos
fejlődése
A gyűjtögető ember alkalmazkodása a
természeti környezethez
A gyűjtögető társadalom
alépítménye a természeti környezet
Az ember sokféle természeti
környezethez adaptálódni képes faj.
A tengeráramok a történelem
három nagy kultúrája hátterében
Az ősi kultúrák ösztönös
adaptációja a környezethez
A tűz, ruha és a lakás
A gyűjtögetés lehetőségei helyei és jellemzői
A tengerparti életről a
szárazföldire való áttérés forradalma
Klímaváltozás
Jégkorszaki felmelegedés és a
hetven méteres tengerszínt-csökkenés hatása
A fajfejlődés első élettere nem
a „paradicsom”, hanem az örök hó birodalma lett
A gyűjtögető élet jellemzői
Az embert jellemző
tulajdonságok
Kultúrateremtő képesség
Az idővel való gazdálkodás
A hosszú telek éghajlata
tanított takarékosságra
Népesedés a gyűjtögető társadalomban
A népesedés szabályozása
A beltenyészet, vérfertőzés és
degeneráció
A gyűjtögetésről a termelésre való áttérés
körülményei
A vadon is megélő állat nem
domesztikálható
A rénszarvasokkal és kutyával
pásztorkodó társadalom
Az ember, kutya és rénszarvas
kikerülése a közös csapdahelyzetből
TERMELŐ OSZTÁLYTÁRSADALOM
Világtörténelmi áttekintés a természet
szolgálatba állításáról
A nyugati kultúra
Az osztálytársadalmak négy fő eszköze a
túlnépesedés megfékezésére
Öntözéses kultúrák a nagy folyók mentén
A termelés megkövetelte a
lakosság nagy egységekbe való szerveződését
Centralizált államalakulat
Az állam és a vallás
összefonódása
Egyoldalú, alapvetően növényi
táplálkozás
Nagy népsűrűség és magas
halandóság
A viszonylag gyenge katonai erő
A pásztorból földművessé válás feltételei
A pásztor számára a sztyeppe, a
földművesnek az erdő
Az első pásztorkultúrák
vonulása sztyeppékről az erdősült északi vidékekre
Az első öntözéses társadalmak
kialakulása
A természetes csapadékkal
öntöző földművelés.
Az öntözéses földművelő
társadalmak
Városi társadalmak
A görög-római kultúra
A görög kultúra
A római kultúra
A maláriát terjesztő szúnyogok
hatása a Római Birodalom történelmére
Tőkés osztálytársadalom az agrártechnikai és
ipari forradalom nyomán
Az agrártechnikai forradalom
Az ipari forradalom hatása
Nyugaton
Az ipari forradalom tőkés
osztálytársadalmat szült
A gyáripar
A FEJLETT TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM
A fejlett tudásalapú társadalom jellemző
vonásai
1) A természeti környezet már
kevésbé fontos fejlődési tényező
2) A tudásalapú társadalom szűk
keresztmetszete a képzett ember
3) Ez már nem osztálytársadalom
4) Nem a szegények, hanem a
gazdagok dolgoznak többet
5) Az adók zömét már nem a
szegények, hanem a gazdagok fizetik
6) Már nincs kizsákmányolás az
osztályhoz tartozás alapján
7) A fejlett világon belül
nincs háború
8) Pocsékolás helyett
racionális gazdálkodás
9) A szűk keresztmetszet
jelentő tudás növelése – a fékezése helyett
10) Az erkölcsöt felértékelte a
tudományos és technikai forradalom
11) A legfőbb érték a minőségi
munkaerő lett
A szellemi vagyon a tudás, tehetség és
erkölcs szorzata
Az egy lakosra jutó szellemi
vagyon
A szellemi vagyon az erkölcstől
függ
A tudás és tehetség
Tehetségvadászat és agyelszívás
A tehetségorientált képzés
fontossága
A szellemi vagyon és az oktatás
hatékonysága kultúrafüggő
Az iskola minősítése egyre
jobban elavul
A népesedés struktúrája
Az erkölcsi nevelés
megnövekedett szerepe
Tehetségfeltárás
A finn és a dél-koreai
iskolarendszer jó példái
A foglalkoztatás a tudásalapú társadalomban
A munkaerő igény a technikai
fejlődés ötezer éve alatt
A tudás és munkamorál iránti
igény történelmi változása
A vele szüleett képesség
érvényesülési feltételei
Az esélyegyenlőséget javító
újraelosztás a legsikeresebb országokban
A tudásalapú társadalom jó nyugdíjrendszere
Az állami alapú nyugellátás
A tőkepiaci alapú nyugellátás
A nyugdíjjáradékot tőkeként
működtető rendszer
A nyugdíjrendszer a
gyermeknevelés érdekében
Az öregkori ellátást a
gyermeknevelés minőségéhez kell kötni
A gyermeknevelést támogató jó
nyugdíjrendszer koncepciója
A TÖRTÉNELEM DEMOGRÁFIÁJA
A történelem-demográfia elméleti alapjai
A létfeltételek gyors javulása
túlzott népszaporulatot okoz
Az ember szinte minden
természeti környezetben képes volt szaporodni
A kórokozók és járványok
történelemformáló szerepe
A népsűrűség és az optimális
eltartó képesség
A népszaporulat igénye az egy
lakosra jutó fizikai vagyonban mérve
A népszaporulat szellemi
vagyonigénye
A jelenlegi népszaporulat
deformált struktúrája
A kontraszelekciós
népszaporulat a szegény világban
Keresztes háborúk az
emberfelesleg gátlástalan lecsapolására
A „családtervező” kiscsaládos
életforma megfékezi a túlszaporodást
A túlszaporodó
pásztortársadalmak emberpusztítók
Az emberpusztító termelő osztálytársadalmak
négy „bűne”
1) Kizsákmányolás
2) Az emberirtó háborúzás
3) Erőforrás-pocsékolás
kultikus építésekre, kincsképzésre és luxusra
4) Az emberi tudásvágy bűnné nyilvánítása
és üldözése
Az emberpusztító négy „főbűn” filozófiája és
etikája
A emberpusztítás biológiai
szükségesség
A szükséges emberpusztítás
A túlnépesedés minden kultúrát
elpusztított volna
A túlnépesedés védelme
A társadalomtudomány hamis
hozzáállása
A Malthus túlnépesedési
elmélete és hibája
A négy főbűnt elkövető uralkodó
osztályok és országok önigazolása
Az emberpusztító négy „főbűn”
erkölcsi megítélése
A „legjobbak” az uralkodás
„bűnös” módszereit soha sem fogadták el
A túlszaporodás leállása egyes
térségekben
A világ nagy részét még mindig
a túlszaporodás nyomorítja
A túlnépesedés békésebb fékezése
A családalapítástól eltiltott
papság
Az örökösödési jog
A kiscsaládos földművelés jobbágytelekhez
kötött családtervezése
A kínai gyermekkorlátozás
A spontán családtervezés
népesedési csodája a fejlett társadalmakban
Mi állította le a
túlnépesedést?
A csökkenő népesség gazdagodik
– a gazdagodó népesség csökken
A népesedési törvények történelmi áttekintése
A gyűjtögető társadalom
népesedési törvénye
Rabszolgatartó társadalom
népesedési törvénye
Az esős földművelés népesedési
törvénye
A termelő osztálytársadalom
népesedési törvénye
Az ipari társadalom népesedési
törvénye
Malthus népesedési törvénye az
iparosodási kor Angliájára
A tudásalapú társadalom
népesedési törvénye
A jelenlegi népességrobbanás struktúrája
A jelenkor legnagyobb hibája: a
gyors népszaporulat a fejletlen világban
A legfőbb feladat a
népszaporulat leállítása
A túlnépesedő Indiában az
egészséges táplálkozáshoz adnak tanácsokat
A zseniális tudatosságot
tükröző kínai gyermekkorlátozás
A jelenlegi kontraszelektív
családtámogatás
NAGY IDŐSZAKOT ÁTÍVELŐ TÉMÁK
A szűk keresztmetszet képező vagyon
meghatározó jellege
Mi a szűk keresztmetszet ma?
A primitív gyűjtögető
társadalom a szellemi képességet közvetlenül hasznosította
A fizikai erő és a szellemi
vagyon birtoklása
A szűk keresztmetszet a fizikai
munkaerő
A feudális társadalom szűk
keresztmetszete a termőföld volt
A tőkehiányos társadalom a
tőkéseké
Tudásalapú társadalom
A föld- és bányajáradék
A bányajáradék a
nyersanyagkínálat szűk keresztmetszetét tükrözi
Az arabok bányajáradéka
Változatlan élettérben társadalmi fejlődés
sincs
A magas-kultúrák fejlődéséhez
is kell a természeti környezet változása
Az ókori társadalmak példái
A nyugat-európai fejlődés
példái
Az Európai Individualista
Félhold
Az átlagos élethossz és testmagasság fontos
történelmi mutatószám
Az átlagos élethossz
Az átlagos testmagasság
A testmagasságra vonatkozó
nemzetközi adatok
Térbeli mobilitás: szállítás, közlekedés és
kommunikáció
A horizontális térbeli
mobilitás
A tőkés demokráciák sikere a
mobilitáson alapult
A szállítás a régi korokban
Szállítás és közlekedés a
vasúthálózat kiépítéséig
A vízi szállítás a
világgazdaság főszereplője
A tömegáruk távolsági
szállítása és kereskedelme
A különböző szállítási módok
költségaránya és hatékonysága
A korszerű vasúti, közúti és
légi szállítás
Egy kitérő: Kínai kerékpárok
Afrikában
A kommunikáció és az információ
áramlása
A társadalmi mobilitás
Nagy társadalmi mobilitás a
városokban
A vertikális társadalmi
mobilitás mérése
A polgárság mértéke
A szorgalom társadalmi értéke
Nagy társadalmi mobilitás a
klérus, művészek, tudósok és vállalkozók körében
Kultúra és erkölcs a társadalmi fejlődés
alapja
A tudományos-technikai
forradalom hatása a kultúrák erőviszonyaira
A népszaporulat leállásán
alapuló felzárkózás három feltétele
Ma a legnagyobb komparatív
előny a munkaerő kultúrája és minősége
Gyors gazdagodás nem szül
fejlődést – alkalmas kultúra és munka nélkül
Az erkölcs a kultúra függvénye
és a gazdasági teljesítmény alapja
Az egyedek társadalmi értéke
igen nagy, de negatív is lehet
A jövedelemelosztás
ellentmondása
Az „erkölcsös falu”és a „bűnös
város”
Az óriási városok a lemaradó
világban
A vallás is a kultúrától függő felépítmény
A kereszténység szétválása a
három európai kultúra mentén
A nyugat-európai feudális
társadalom párhuzamos egyházi és a világi hatalma
Nyugati puritán és a
távol-keleti konfuciánus erkölcs
Néhány módszertani hiba
Kivétel a dél-koreai óriási
fölény az azonos kultúrájú észak-koreaival szemben
A tömegek sorra elzavarják a
kultúrájuknak nem megfelelő rendszert
Az európai bolsevik rendszer
összeomlásának oka
Arab tavasz nem a kultúrák
harca, de nyugatellenes
AZ UTOLSÓ SZÁZ ÉV NAGY TÉMÁI
A versengő kicsi is lehet jó
A kiscsalád és a nagycsalád
Az önálló települések és
városok versengése
A tartományok, tájegységek
versengése
A viszonylag önálló városok és
kis országok magas életszínvonala
A centralizált birodalmakban
elhal a hasznos versengés
Az állam nagysága nem a
népjólét forrása
Európai Unió nagyobb, nem pedig
erősebb akar lenni
20. század világháborúit is okozó diktatúrák
A háborúk társadalmi funkciója
a népesség lecsapolása
20. században a háborúskodásnál
hasznosabb lett volna az együttműködés
A fasizmusok kialakulása
A fasizmushoz vezető okok
A II. világháború
Az ENSZ a második világháború
végeredményét tükrözi
Jalta és a hidegháború
A két világháború alig
módosította a világ hatalmi és fejlettségi viszonyait
Országok közötti kulturális, fejlettségi
különbségek és feszültségek
ENSZ által az első tíz helyre
rangsorolt tagország jellemzői
A távol-keleti országok fölénye
a szellemi vagyon tekintetében
Kirekesztés és befogadás
Lemaradó réteg vagy etnikum
Etnikumok és a bevándorlók
A befogadás Latin-Amerikában,
Nyugat-Európában és Távol-Keleten
A különféle kultúrájú
bevándorlók sikeressége az USA-ban
A zsidó és a kínai diaszpóra
sikeressége
Az idegengyűlölet gyökerei és jellemzői
Az idegengyűlölet gyökerei
Az európaiak a
soknemzetiségűséget történelmietlenül nézik
A cigányság gyors szaporodása
és lemaradása
A fejlett etnikum elleni
irigység
Az európai zsidóság történelmi
szerepe
Európa keleti felén a zsidóság
lett a gazdaság, kultúra és tudomány élcsapata
Antiszemitizmus Európában a 20.
század első harmadában
A zsidóság és az
antiszemitizmus Magyarországon
A volt csatlósok
EURÓPA FELEMELKEDÉSE ÉS EGYSÉGESÜLÉSE
Nyugat-Európa a földrajzi előnyei
A Golf-áram kedvező hatása
A földrajzilag tagolt térség a politikai
és kulturális tagoltság alapja
Az első esős földművelésre
épülő magas-kultúra
A nyugat-európai fejlődés három nagy
technikai forradalma
2. Az ipari forradalom
A Nyugat felemelkedésének kulturális
összetevői
Nyugat-Európa kultúrája
harmadik generációs
A nyugat-európai puritán
városok autonómiája
A középkori Nyugat volt az első
és sokáig egyetlen kiscsaládra épülő kultúra
A nyugat-európai társadalom
fölényének okai
Az erősen tagolt Európa
egyesülési problémái
A közös nyelv sem elegendő a
közös országhoz
Az európai gazdasági unió feltételei
Az áruk és turisták szabad mozgása
A munkaerő szabad áramlása
A jelenlegi tagországok
liberális tőkepiaca reménytelen
A közös valuta
Európa nem nyerhet
Európának lehet közös piaca, de
nem lehet közös pénze
Az indokolt előfeltételek
Az euró övezet problémája
RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése